Viharmadár (A szabadság gyermeke)

Feltépett föld, lángoló ég Kettétört fák, korbácsként vág most a szél Sűrü a köd, kihalt a táj Az eltévedt vándorra biztos, hogy pusztulás vár Kidőlnek mind a sírkeresztek Halottak lelke ma este nem nyugszik meg Rejtőzik mind, aki csak él Gyilkos és áldozat egyformán retteg és fél Felhők felett a Viharmadár Büszkén és szabadon száll Villámok fényében mossa eső A Szabadság Gyermeke ő Így született, csak így élhet Rácsok mögött meghal a lázadó lélek A földön lent, száz ellenség Figyelik Őt, irigylik, gyülölik röptét Felhők felett a Viharmadár Büszkén és szabadon száll Villámok fényében mossa eső A Szabadság Gyermeke ő (Szóló) Felhők felett a Viharmadár Büszkén és szabadon száll Villámok fényében mossa eső A Szabadság Gyermeke ő