Ünnepeld velem

Árnyékban-sötétben tudod meg, Hogy mennyit ér a fény. Ámultan-csalódva nézheted, A bűnből hogy lesz erény. Felépít-rombol a szerelem, Ott a testben, a lélekben, A vénámban áramlik szüntelen, Mindig ott volt és ott lesz velem. Az élettel, a halállal, A békénkkel, a harcainkkal. Amíg felkel a nap, amíg új reményt ad, Addig nem tart vissza semmi. Ünnepeld velem az életet, Addig amíg lehet. Nehezen-lassan jön a szerelem, És olyan gyorsan múlik el. Csak akkor tudod meg, hogy mit üzen, Mikor hívod és nem felel. Az élettel, a halállal, A szélcsenddel, a viharokkal. Amíg felkel a nap, amíg új reményt ad, Addig nem tart vissza semmi. Ünnepeld velem az életet, Addig, amíg lehet. Amíg bennem a tűz,ami messzire űz, Addig nem tart vissza semmi. Ünnepeld velem az életet, Addig, amíg lehet.