Szakítópróba

Láttam azt, hogy bántottak, megsajnáltalak, Elhittem, hogy másoknak az áldozata vagy. Céltalanul tengődtél, befogadtalak, Sokáig eltűrtem a súlyos dolgaidat. Lassan kinyílt a szemem, megismertelek. Érzek ezernyi okot, hogy elküldjelek. Ez az én házam, ez az én otthonom, Aki békével jön, azt befogadom, Kell már a rend, béke és csend. Ez az én házam, ez az én asztalom, Aki barátként jön, azzal megosztozom, Ha így megfelel, mindig lesz hely. Megmutattad arcodat, a mohóságodat, Hogy soha senkit nem tűrsz meg és mennyit ér szavad. Nem hagysz semmit másoknak, mennyire önző vagy, Törvényeid az állatoké, hol az erősebb marad. Lassan kinyílt a szemem... Ez az én házam...