Ki véd meg? (Kelet-európai rocksztár ballada)

Szárnyak nélkül szálló álmok Rocksztár lesz majd, erre vágyott Sokkal különb mint a többi Nincs középút, minden vagy semmi Bejött lassan, verejtékkel Nélkülözve, sok kemény évvel Ott fent állt, ezrek lesték Fényzápor mosta a testét Ha meghalnak benned a hangok Elfelejtik az arcod Egyedül maradsz és fázol Ki véd meg az éjszakától, mondd el Néhány évig gördült minden Csillaggá vált egy festett égen Sok mindent nem látott át Ártatlan tudatlanság Álltam gyakran az első sorban Minden szavát kívülről fújtam Hitte tudom és én is hittem Néhány dal és más lesz minden Ha meghalnak benned a hangok... Elfelejtik az arcod Egyedül maradsz és fázol Ki véd meg az éjszakától, mondd el Eszköz volt csak, rájött szépen Apró csavar egy kibaszott gépben A rock-üzlet feldolgozta, kifacsarta A szemétre dobta Évek teltek, felőrölték Néztem ahogy a színpadra lép Arcán mosoly, éppúgy mint rég De szeme üres, hidegen ég Ha meghalnak benned a hangok... Elfelejtik az arcod Egyedül maradsz és fázol Ki véd meg az éjszakától Ha meghalnak benned a hangok... Elfelejtik az arcod Egyedül maradsz és fázol Ki véd meg az éjszakától, mondd el Belül tudom néha érzi, hogy talán Mindent újra kéne kezdeni... de nem lehet