Elhagyom a várost

Magányosan állok egy sötét udvaron Egy régi, ócska lámpa csendesen lobog Sorra kidõlt padok közt lépkedek Kevés a hely, ahova léphetek A sarkon áll egy alak, rám vigyorog Szólni nincs kedvem, hát továbbindulok A régi téren talán vár még valaki Vele jó lesz egy cigit megosztani Ref.: Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom A várost, ahol élek Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott Igen, holnap, holnap indulok Talán csak megszokásból indultam tovább Mereven bámultam a házak ablakát A pályaudvar, ó, egy megszokott állomás Az egész egy furcsa látomás Aztán csend, és újra csend A sárga Hold álmosan figyel Tudom, hogy nem felejtem, mennyit jártam itt Tudom, hogy nem felejtem, mennyit vártam itt