Egyszer az életben

Egyszer lássuk még, hogy a régi fények tényleg égnek és a nevünk Dicsőség, értünk szól a győzelmi ének. Egyszer mondjuk még: „lemostuk a gyalázatot”, mit reánkmért az Ég, mások és az évszázadok. Miénk ez a tépett Zászló, tízmillió, csendes, fájó szó. Egyszer lássuk még, hogy minket néznek, ünnepelnek Úgy ahogyan rég, ledobva sok súlyos terhet. Miénk ez a tépett Zászló… Chorus: Egyszer még az Életben, a sok hétköznap Ünnep legyen Még egyszer Győzelem, Neked és Nekem. Egyszer lássuk még, hogy a viharfelhőt keltők előtt, bezárul az Ég, megérzik a Csendes Erőt. Egyszer halljuk még, ősi nevünk szép csengését úgy, ahogyan rég, érezzük a büszkeségét. Miénk ez a Dicső Zászló, tízmillió hangos, jogos szó. Chorus Mondjad ezt, én elhiszem, ennyi jár Nekem…