Departure II

"Én alámerültem, mint a szarvas amely ősi lombot félreseper, hol jelen van valami hatalmas, mi büszkén jár, hol más lépni se mer. S most futok attól, mi körülvesz s a holt ágak közül figyel. Nekem hegyekben botlott a lábam, rajtuk zord barlangok gyűrésnyoma. Szomjam ködszagú forrás tavában oltám, mely lápokba csorog tova, s a dolgot, mit átkos hegytóban láttam, nem bírnám többé soha. Nincs, mi előttem repkény-fedett vár lakatlan termében rejtve legyen, hol ha a Hold a völgyek felett jár falain szőtteseket lát szemem: különös lények, disszonáns formák, felidézni nagy kín nekem."