Az, aki voltam

Hidd el, hogy értem, A szerelem sem mindenható A hétköznap az ünnepre támad És összefolyik rossz meg a jó Ha fáradt a lelkünk És szomjazik az igaz után Az eső helyett konfetti hullik, Csak álca, ami mosolyog ránk. De hidd el, hogy itt van a valódi arc. Ha igazán látni akarsz. Refr.: Mert az aki voltam, itt van még Hiába történt, ami történt Az, aki voltam itt néz rád És azt kéri, lépjünk tovább Mert az, aki voltam nem lett más Hagyta, hogy olykor másnak is lásd Az, aki voltam nem tűnt el Senki se rabolja el Színesen szállnak És imbolyogva pattannak szét Álmai egy vonzó világnak, A szédülethez ez is elég Csábítás harsog a tereken És éteren át S a képzeleted csapdába ejti, Mint koldusát egy színes kabát. De lásd meg, hogy ott van a valódi arc Ha igazán látni akarsz... Refr.: Mert az aki voltam... Néha nagy a sodrás, Nyújtsd a kezed, ne veszíts el Kopogj az ajtón, A régi jellel tárul fel Fent ragyog az égbolt, Utcakövek rácsain át, Messzire jutnánk, Ha kételyeid elhagynád Csak lépjünk tovább! Refr.: Mert az, aki voltam...