Aki előre néz

Nem tudom, az út hol ér majd véget, De jól tudom azt,hogy kezdődik el, Azt mondják rám: „álmokban élek”, Ha így is van, ne ébressz fel! A világ összes súlyát csendben hordtam, De aztán szépen, lassan rájöttem, Hogy kevés ehhez mindaz, ami megvan, A két kezem, s az egy életem. Aki előre néz, mindig messzebbre lát És őszintén vállal fel minden hibát, Nem adja fel ameddig él És nem űzi el a közelgő Tél. Más szemében voltam világ rossza És néha voltam a világ közepe, Néha mindent adtam semmit visszakapva, Mégis azt mondtam, nem baj, megérte... Aki előre néz, mindig messzebbre lát És őszintén vállal fel minden hibát, Nem adja fel, ameddig él És nem űzi el a közelgő Tél.