A tél hercegnője

Hosszú haja földig ér, Az első hótól hófehér, olyan szép és tiszta kép, elűzte rossz kedvem telét. Szíve törött, mint a jég, gonosz szavak sebezték, hangja szomorúan száll, sebzett-szárnyú szép madár. Lehet, hogy másnak látod, lehet, hogy más, lehet, hogy rosszul látom, van különb száz. Történhet bármi, nekem így marad meg Ő, csodák között az első: Tél Hercegnő Nyomában a könnyű dér, havat hord a hűvös szél, régen elment messze jár, talán rátalál a nyár...